Módosultak az illetékszabályokTovább újdonságok

Az Illetéktörvény 2010. január 1. napjával hatályba lépett módosítása szerint illetékkötéssé vált az olyan társasági részesedés (üzletrész, részvény, szövetkezeti részjegy) megszerzése, amely belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben valósít meg közvetett vagy köz-vetlen részesedésszerzést. A jogalkotó nem titkolt célja az új szabállyal, hogy a kialakult gyakorlatra tekintettel a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alkalmazási körébe vonja az ingatlanok “cégben” történő értékesítését is, és ezzel a vonatkozó tranzakciók tekintetében jelentősen növelje az állami adóbevételt.

A joghézagok szűkítése céljából még hatálybalépését megelőzően módosított szabály szerint az ügylet abban az esetben keletkeztet illetékfizetési kötelezettséget, ha a vagyonszerző, illetve a vagyonszerző rokonai, valamint kapcsolt vállalkozásai együttes részesedése a közvetlenül ingatlantulajdonnal rendelkező társaságban eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét névértékének 75%-át. Közvetett – köztes vállalkozásokon keresztül megvalósuló – részesedésszerzés esetén a 75% számítása során a kapcsolt vállalkozások egymásban fennálló részesedését első lépésként vertikálisan össze kell szorozni, második lépésként pedig a szorzatokat horizontálisan össze kell adni. Ha az így kapott törtszám eléri a 75%-ot, az ügylet illetékköteles függetlenül attól, hogy a vagyonszerzés magyar társaságban, vagy egy tetszőleges külföldi honosságú társaságban következik be, ide nem értve azt az esetet, ha az adott országgal kötött kétoldalú, kettős adóztatás elkerülésére szóló egyezmény másként rendelkezik.

Az illeték alapja ilyen esetben nem az érintett részesedés szerzési értékéhez (azaz nem az üzlet-rész vételárához), hanem az érintett társaságok tulajdonában álló egyes ingatlanok forgalmi értékéhez igazodik olyan arányban, amilyen arányban (névértékben) a vagyonszerző részesedésszerzése az ingatlannal rendelkező társaságban megvalósult. Így tehát veszteséges vállaltok kedvezményes felvásárlása is komoly illetékkötelezettséggel járhat 2010. január 1-jétől. Az illeték mértéke – a közvetlen ingatlanvásárláshoz hasonlóan – 4%, egymilliárd forint forgalmi érték felett 2%. A kirótt illeték összege azonban ingatlanonként (tehát nem részesedés-szerzésenként) nem lehet több mint 200 millió forint. Az visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének számításakor figyelmen kívül kell hagyni egyrészt az ingyenes szerzéscímeket (ajándékozás, öröklés), másrészt azon részesedéseket, amelyeket még 2010. január 1. napját megelőzően szereztek meg, ugyanígy, amelyek után már lerótták az illetéket, illetve azon részesedéseket is, amely megszerzése a 75%-os határ megszerzését legalább öt évvel megelőzően történt.

Az illetékköteles ügyletet a vagyonszerzőnek kell bejelenteni az illetékkötelezettség keletkezésétől számított 30 napon belül közvetlenül az APEH illetékes szervezeti egységének. Az esetleges cégbírósági változásbejegyzési eljárás ebből a szempontból nem tekinthető megfelelő bejelentésnek. Az illetékkötelezettség egyebekben a részesedés átruházása alapjául szolgáló szerződés megkötésének időpontjában keletkezik, kivéve, ha a szerződés hatálya – és nem pedig a részesedés átszállásának hatálya – felfüggesztő feltételtől, vagy időtűzéstől függ. Így tehát a szerződések esetleges bonyolultabb zárási mechanizmusai esetén előfordulhat az is, hogy az il-letéket az APEH hamarabb kirója a vevőre, minthogy az adott szerződés alapján a vevő a társasági részesedést és így az ingatlant megszerezhette volna.

A share deal-t illetékkötelessé tevő szabály célja világos, az előírás várható hatékonyságát (tekintve, hogy bevalláson alapul, és hogy a külföldi társaságban megvalósult tagcsere a magyar hatóságok számára nehezen ellenőrizhető) egyes vélemények megkérdőjelezik. A szabály szándékolt hézagmentes jellegével szemben mindenestre a tanácsadói kreativitás “optimális alternatív” megoldásaira, bonyolultabb tranzakciós struktúráira is lehet számítani. Véleményünk szerint azonban megállapítható, hogy a presztízsberuházások, illetve a magyarországi ingatlanpiacon jelentősebb tranzakciók területén a hangsúly várhatóan az ingatlantársaság felvásárlásáról a közvetlen ingatlanvásárlások felé fog eltolódni, így szükségszerűen az ehhez kapcsolódó tanácsadói szemlélet, jogi munka jellege is változni fog.