Módosítások a társasházi törvénybenTovább újdonságok

Ingatlanfejlesztői szempontból a leglényegesebb újítása a legújabb társasházi törvény módosításának, hogy az építéshatósági eljárásokban a közös képviselő a lakóközösség képviseletére már nem jogosult. Építési, illetve használatbavételi engedély megadása iránti eljárásban tehát számítani kell a jövőben arra, hogy az ügyfeleknek minősülő lakóknak a hatóság döntéseit közvetlenül küldi meg, így a fellebbezési jogról való rendelkezés határideje is külön-külön nyílik meg az egyes lakók tekintetében.

Érdekes új előírás a társasház működésének ügyészségi törvényességi felügyelet alá helyezése. Kérdéses ugyanakkor, hogy ezen újabb feladat ellátására az ügyészség rendelkezik-e kellő pénzügyi és személyi feltételekkel, vagy a felügyelet tényleges tartalommal történő kitöltése a szükséges erőforrások hiányában elmarad (hasonlóan a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköréhez). Emellett kiemelendő még, hogy az átlátható pénzügyi működés biztosítása érdekében a 10 millió forint éves forgalom feletti, illetve 50 db lakást meghaladó nagyságú társasházak esetében kötelező a jövőben megbízni egy független mérlegképes könyvelőt, akinek a törvény által előírt feladata az éves pénzügyi beszámoló vizsgálata lesz.

A módosítás bevezeti a közös költséggel hátralékba kerülő tulajdonostárssal szemben a kézbesítési vélelem intézményét, azaz a közös költséggel hátralékba került lakó a társasház levelei átvételének meghiúsításával már nem vonhatja ki magát mulasztásának következményei alól. Az új szabály szerint a fizetési felszólítást a kézbesítésének második eredménytelen megkísérlését követő nyolcadik munkanapon az adóssal szemben kézbesítettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a küldemény a “nem kereste” jelzéssel érkezik vissza az ismert lakóhelyről, illetve levelezési címről. Ezt követően már a tényleges átvétel hiányában is megnyílik a lehetőség arra, hogy a közös képviselő intézkedjen a fizetési meghagyásos eljárás megindítása, vagy – vonatkozó SZMSZ szabály esetén – a jelzálogjog bejegyzése iránt.

Továbbá a módosított társasházi törvény valamelyest pontosítja a közös tulajdonú épületeszek elidegenítésének szabályait és törekszik arra, hogy megteremtse a társasházakról, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény közötti összhangot.

Vágvölgyi Balázs
Felkeltettük az érdeklődését? További kérdése van? Hadd segítsünk. Írjon nekünk!