Kötelező energetikai tanúsítványTovább újdonságok

2012. január 1-jétől épületek építtetőinek, tulajdonosainak, illetve bérbeadóinak egyes épületek hosszú távú bérbeadása vagy ellenérték fejében történő tulajdonátruházása esetén az érintett épületre vonatkozó energetikai tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

Az elkészült energetikai tanúsítvány tíz évig érvényes (azonban bizonyos esetekben új tanúsítvány kiállítására válik szükségessé) és azt kizárólag egy a tanúsítás végzésére jogosult mérnők vagy szervezet állíthatja ki.

Az energetikai tanúsítvány kötelező előírása egy vonatkozó EU-irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a tanúsítás új épület építése, illetve meglévő épület ellenérték fejében történő tulajdonátruházása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása, valamint 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű állami tulajdonú közhasználatú épület esetén kötelező.

Amennyiben ugyanabban az ingatlanban már résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez további tulajdonrészt, vagy a tulajdonátruházás a használatba vételi engedély megszerzését megelőzően történik, nincs szükség energetikai tanúsítvány készítésére.

A rendelet hatálya az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületekre nem terjed ki.

Jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy az új jogszabályi követelmény ellenőrzése és végrehajtása a hatóságok részéről milyen módon fog történni. A Belügyminisztérium sajtóban megjelent álláspontja alapján az energetikai tanúsítvány követelményének megsértése esetén az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. § (1) a) pontjában foglalt általános adatszolgáltatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei alkalmazhatóak és a tanúsítvány hiánya miatt jelenleg legfeljebb 50 000 forintig terjedő pénzbírsággal szabható ki. Ugyanakkor az  épületek energiahatékonyságáról szóló EU-irányelv rögzíti, hogy a tanúsítvány kötelezettség megsértése esetére előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A magyar jogalkotónak legkésőbb 2013. január 9-ig van lehetősége a jelenleginél visszatartóbb erejű és hatékonyabb szankciók bevezetésére, ezért a későbbiekben – az elrettentő hatás elérése érdekében – a pénzbírság összegének esetleges emelkedésére lehet számítani.