A jogalkotó 2012. március 1-től kezdődő hatállyal ismételten módosította a társasági jogi jogszabályok előírásait. Az gazdasági társaságok döntéshozói számára röviden az alábbi jelentősebb módosításokat emelnénk ki:

• - megszűnik az ügyvédi székhelyszolgáltatás jövőbeli lehetősége (újabb székhely-szolgáltatás nem vállalható, a korábbiakat fenn lehet tartani);
• - de facto várhatóan megszűnik az egyszerűsített cégeljárás ugyanis a (i) növekvő eljárási illetékek, (ii) végeredményében jelentősen meghosszabbodott ügyintézési határidő, (iii) szigorú, kötelező és objektív alapon a jogi képviselővel szemben alkalmazandó bírságolási kockázat miatt véleményünk szerint nem áll fenn további ésszerű érv az egyszerűsített cégeljárás mellett;
  
• - kötelezően 50.000-900.000,– Ft összegű bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki elmulasztotta a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelem benyújtására irányadó alapvetően 30 napos határidőt (az igazolási kérelem lehetőségét egyelőre nem zárta ki a jogalkotó);
  
• - külföldi társaságok tagi érintettsége esetén szükségszerűen benyújtandó a cégbíróságnak az adott társaság cégkivonata hiteles fordítással együtt (abban csak bízunk, hogy a cégbíróságok egységesen és a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem fognak ragaszkodni OFFI szakfordításhoz);
  
• - külföldi személyek érintettsége esetén az első változásbejegyzéskor, legkésőbb 2013. február 1-ig szükségszerűen ki kell nevezni kézbesítési megbízottat (tag, vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbiztossági tag nem jelölhető ki);
  
• - az üzletrész-átruházáskor 15 millió forintot meghaladó köztartozás esetén közbenső mérleget kell készíteni az átruházási határnapra vonatkozóan;
  
• - a 2012. március 1-jét követően elhatározott átalakulás esetén, ha csökken az érinttet társaságok saját tőkéje, valamennyi hitelező biztosítékra tarthat igényt lejárt vagy le nem járt követeléseivel kapcsolatban (elhúzódhat az átalakulás);
• - a 2012. március 1-jét követően elhatározott szétválás esetén változatlanul szétválási szerződésben nevesített jogutóddal szemben kell elsődlegesen érvényesíteni az adott követelést, ugyanakkor a többi jogutód egyetemleges helytállási kötelezettsége ezen tartozásért már közvetlenül a puszta fizetési késedelem bekövetkeztével egyidejűleg beáll (kvázi készfizető kezesi státusz az eddigi sortartásos jogutódi felelősség helyett);
  
• - osztalékelőleg fizetése szempontjából a mérlegben, közbenső mérlegben foglalt értékeket 6 hónapig lehet elfogadni;
  
• - amennyiben tőkekivonás (egyes tőkeelemek közötti átcsoportosítás) mellett történik a tőke leszállítása valamennyi – és nem csak a le nem járt követeléssel rendelkező hitelező – biztosítékra tarthat igényt;
  
• - Zrt. esetén minden részvényest fel kell tüntetni a részvénykönyvben.

Igazodva az iroda életében bekövetezett személyi változásokhoz immár új fényképekkel és adatokkal várjuk látogatóinkat. Ígérjük, hogy az olvasóink számára fontos újdonságokat, publikációkat és a kulturális ajánlót igyekszünk még naprakészebben vezetni. Ha honlappal kapcsolatban észrevétele van, kérjük ossza meg velünk!

Megjelent az Eastlex c. folyóirat 2012/1-es száma, benne Szécsényi László és Vágvölgyi Balázs közös cikke a végtörlesztésről. A cikk letölthető innen.

2012. január 1-jétől épületek építtetőinek, tulajdonosainak, illetve bérbeadóinak egyes épületek hosszú távú bérbeadása vagy ellenérték fejében történő tulajdonátruházása esetén az érintett épületre vonatkozó energetikai tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

Az elkészült energetikai tanúsítvány tíz évig érvényes (azonban bizonyos esetekben új tanúsítvány kiállítására válik szükségessé) és azt kizárólag egy a tanúsítás végzésére jogosult mérnők vagy szervezet állíthatja ki.

Az energetikai tanúsítvány kötelező előírása egy vonatkozó EU-irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a tanúsítás új épület építése, illetve meglévő épület ellenérték fejében történő tulajdonátruházása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása, valamint 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű állami tulajdonú közhasználatú épület esetén kötelező.

Amennyiben ugyanabban az ingatlanban már résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez további tulajdonrészt, vagy a tulajdonátruházás a használatba vételi engedély megszerzését megelőzően történik, nincs szükség energetikai tanúsítvány készítésére.

A rendelet hatálya az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületekre nem terjed ki.

Jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy az új jogszabályi követelmény ellenőrzése és végrehajtása a hatóságok részéről milyen módon fog történni. A Belügyminisztérium sajtóban megjelent álláspontja alapján az energetikai tanúsítvány követelményének megsértése esetén az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. § (1) a) pontjában foglalt általános adatszolgáltatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei alkalmazhatóak és a tanúsítvány hiánya miatt jelenleg legfeljebb 50 000 forintig terjedő pénzbírsággal szabható ki. Ugyanakkor az  épületek energiahatékonyságáról szóló EU-irányelv rögzíti, hogy a tanúsítvány kötelezettség megsértése esetére előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A magyar jogalkotónak legkésőbb 2013. január 9-ig van lehetősége a jelenleginél visszatartóbb erejű és hatékonyabb szankciók bevezetésére, ezért a későbbiekben – az elrettentő hatás elérése érdekében – a pénzbírság összegének esetleges emelkedésére lehet számítani.

2011. november 21-én az Országgyűlés elfogadta a az ún. “Plázastop“-törvényt, mely – a vonatkozó építési jogszabályok módosításával – lényegében 2015-ig megtiltja 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését. A törvény indokolása értelmében “a benyújtott szabályozás azért fontos, mert Magyarországon a kereskedelem koncentrációja rövid idő alatt jelentősen nőtt, mára a kiskereskedelmi forgalom 69 %-át uralják a nagy és közepes vállalkozások, amelyek alig 1 %-át képviselik az összes kereskedelmi vállalkozásnak. A mintegy 99 % magán, mikro- és kisvállalkozás így a forgalomból mindössze 31 %-kal részesedik. E tendencia mára már nehezen visszafordítható, de mérsékelhető lenne a tervezett intézkedéssel.”

Elsősorban az ingatlanpiaci résztvevők tevékenységét támogató ügyvédi irodaként kritikusan tekintünk az új szabályozásra és azt diszkriminatívnak tartjuk. Nemcsak a 300 m2 alatti területen kereskedelmi tevékenységet folytatók pozitív diszkriminációja miatt, hanem a már megvalósult és a még tervezett fejlesztések közötti különbségtétel miatt. A törvény olyan módon avatkozik be a piaci folyamatokba, ami sérti a gazdasági alkotmányosságot és a piaci verseny szabadságát. Ráadásul nem a kereskedelmi tevékenység folyatását (működési engedélyek kiadását) tiltja, hanem kereskedelmi építmény létesítését. Vitatható az is, hogy a kereskedelemért felelős miniszter központosított felmentésadási joga mennyiben szolgálja a fenntartható fejlődést.

A fedezetkezelés szabályainak a magánszektorban történő változatlan fenntartásától, az egyre mélyülő pénzügyi válság következményeitől, a külföldi befektetők inaktivitásától sújtott kereskedelmi ingatlanszektor újabb csapást kénytelen elkönyvelni.

Az építési szerződések leggyakoribb és talán legegyszerűbb biztosítéka a garanciális visszatartás, és többek közt ezért is indokolt figyelembe venni e jogintézmény sorsát, bármelyik szerződő fél fizetésképtelensége, felszámolása esetére.

Vágvölgyi Balázs írását teljes terjedelmében ide kattintva érheti el az origo.hu oldalán.

Felkeltettük az érdeklődését? További kérdése van? Írjon nekünk!

Az osztrák munkajogi szabályok 2011. május elsejével hatályba lépett változásai eredményeképp a magyar állampolgárok minden korábbi szabályozáshoz képest szabadabban vállalhatnak Ausztriában munkát.

Horváth Linda írását teljes terjedelmében ide kattintva érheti el az origo.hu oldalán.

Felkeltettük az érdeklődését? További kérdése van? Írjon nekünk!

Köszönjük azon ügyfeleink és vendégeink érdeklődését, akik meglátogattak bennünket az EXPO REAL kiállításon. Örülünk, hogy jelenlétünkkel hozzájárulhattunk Magyarország színvonalas megjelenéséhez.

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló, 2009. évi L. törvény alapján, 2010. június elsejétől a közjegyzők hatáskörébe tartozik a lejárt pénzkövetelések fizetési meghagyásos eljárásban történő érvényesítése. Az új szabályozással elsősorban a bíróságok tehermentesítése volt a cél, hiszen az utóbbi időben a bíróságok évi több mint 400 ezer ilyen nemperes eljárást folytattak le.

A törvény szerint csak fizetési meghagyás útján (illetve a bíróság előtt mindkét fél jelenlétében jegyzőkönyvbe mondással) érvényesíthető a lejárt pénzkövetelés, ha annak összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete, és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, vagy más hasonló jogviszonyból ered.

A közjegyzők új hatáskörükben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) számítástechnikai rendszerét használva, gépi adatfeldolgozással járnak el, és bizonyos cselekmények automatizálva is elvégezhetők.

A kérelmet természetes személyként írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon, illetve szóban terjeszthetjük elő, míg jogi személyek, illetve jogi képviselővel rendelkező természetes személyek kizárólag elektronikus úton. Az elektronikus úton előterjesztett kérelmeket automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányában osztják el, a papír alapon vagy szóban előterjesztett kérelmek azokhoz a közjegyzőkhöz kerülnek, akikhez a kérelmet benyújtották, illetve előterjesztették. A közjegyzők illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Az új szabályozás fontos eleme a határidők lerövidítése, hiszen a tehermentesítés mellett a gyorsabb, hatékonyabb eljárás elősegítése is cél volt. A beérkezett dokumentumot haladéktalanul, de legfeljebb 3 munkanapon belül rögzítik a kamara rendszerében, s ha elutasításnak, áttételnek, hiánypótlásnak nincs helye, vagy a hiánypótlási kötelezettségnek eleget tettek, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül bocsátja ki a fizetési meghagyást, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, elektronikus úton benyújtott kérelem esetén 3 napon belül.

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett a kézbesítésétől számított 15 napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet, s így a kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. Ha azonban ilyen ellentmondással nem élnek, a fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

A fizetési meghagyásos eljárásért a MOKK részére eljárási díjat kell fizetnünk, melynek alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló értéke (díjalap), mértéke pedig 3 illetve 1% aszerint, hogy alapeljárásról, vagy részletekben való fizetés, illetve halasztás engedélyezése iránti eljárásról van szó. A fizetési meghagyásos eljárásban illetéket nem kell fizetni, kivéve, amikor az ügy bírósági eljárássá alakul.

Az új törvény kimondja azt is, hogy az általa nem szabályozott kérdésekben továbbra is a Pp. rendelkezései az irányadók.

Bartal Anita
Felkeltettük az érdeklődését? További kérdése van? Hadd segítsünk. Írjon nekünk!

2010. május elsejétől hatályba lépett a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/ 2004 EK rendelet, mely kötelező és közvetlenül alkalmazandó az Unió 27 tagállamában. Bár az Unió a társadalombiztosítást a tagállamok belügyének tekinti, a tagállamok jogszabályi koordinációja elengedhetetlen tekintettel arra, hogy számos uniós állampolgár ingázik munkavállalóként, vállalkozóként vagy akár nyugdíjasként az unión belül.

A rendelet személyi hatálya kiterjed a tagállamok állampolgáraira, egy tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalanokra és menekültekre – akik egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak –, valamint ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira –ez utóbbiak állampolgárságától függetlenül. A rendelet tárgyi hatálya pedig a korábbi rendeleten felül kiterjed az apasági és előnyugdíjjal kapcsolatos eljárásokra is.

Lényegi változást a kiküldetés szabályai hozták, ezért mindenképpen tanácsosnak tartjuk a vállalkozások kiküldetési stratégiáinak és szabályzatainak átvizsgálását. A kiküldetés maximális időtartama a munkavállalók esetében egy év helyett (mely időtartam a korábbi rendelet szerint meghosszabbítható volt) maximum két éves időtartamra szólhat. A kiküldetés nem irányulhat továbbá egy másik személy leváltáshoz a kiküldetés tagállamában. Ugyanígy az önálló vállalkozóknak is figyelniük kell a 2 éves limitet a „tagállamok egyikében szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő olyan személy, aki hasonló tevékenység végzése céljából egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen tevékenység várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot.

Az új szabályozás kifejezetten tiltja a kettős járulékfizetést, így aki az egyik országban munkavállalóként, a másik országban önálló vállalkozóként dolgozik, nem kell mindkét tagállamban járulékot fizetnie, hanem csak abban a tagállamban, amelyikben magánszemély munkavállalóként végez tevékenységet.

A technikai változást az elektronikus adminisztráció bevezetése hozza, melyek az ügyfél és a különböző tagállamok közötti információcserét segíti elő. Erről bővebben az Országos Egészségbiztosítási Pénztrár honlapján a www.oep.hu weboldalon tájékozódhat.

Az eddigi szabályozás elvei összességében változatlanok: az új rendelet továbbra is figyelembe veszi az egy állam joghatóságának, az egyenlő bánásmód, az ellátások exportálhatóságának és a biztosítási idők összeszámításának elvét. Az uniós állampolgárnak ugyanolyan jogai és kötelezettségei vannak, mint az adott ország állampolgárainak, és továbbra is érvényes az EU egészségbiztosítási kártya.

Németh Janka
Felkeltettük az érdeklődését? További kérdése van? Hadd segítsünk. Írjon nekünk!