Vészesen közeleg a kft.-k változás-bejegyzési határideje Bővebben

 

Mint arról tavaly márciusban beszámoltunk, a Ptké. tavalyi módosítása következtében azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem érte el a 3 millió forintot, egyéves haladékot kaptak arra, hogy a társaság törzstőkéjének megemeléséről vagy a társaság átalakulásáról, illetve megszűnéséről döntsenek és ezen döntéssel egyidejűleg határozzanak a társaságnak az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. Megint eltelt egy esztendő és a jogalkotó által meghosszabbított, változás-bejegyzésre nyitva álló határidő vészesen közeleg. A cégformára előírt kötelező módosítás végső törvényi határideje 2017. március 15., tehát legkésőbb 2017. április 14-ig kell a változás-bejegyzési kérelmet előterjeszteni az illetékes cégbíróságon.

 

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) összegyűjtötte a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkeemelési kötelezettségével kapcsolatos teendőket. Az OBH erre tekintettel kiadott közleményét változtatás nélkül közöljük.

Létesítő okiratok módosítása az új Ptk. szerint

A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 13. § (2) bekezdése kötelezővé teszi a törzstőke felemelését legalább 3 millió forintra azon korlátolt felelősségű társaságok számára, amelyek törzstőkéje nem éri el ezt az értéket. A taggyűlés a törzstőke felemelése helyett dönthet a társaság átalakulásáról vagy megszűnéséről is.

Azokat a változásbejegyzési kérelmeket, amelyek kizárólag az új Ptk-nak megfelelő törzstőkeemelés bejegyeztetésére irányulnak, illeték és közzétételi díj befizetése nélkül, azaz ingyenesen lehet benyújtani a cégbíróságra – természetesen jogi képviselő közreműködésével, elektronikus úton.

A cégformára előírt kötelező módosítás végső törvényi határideje 2017. március 15., tehát legkésőbb 2017. április 14-ig kell a változás-bejegyzési kérelmet előterjeszteni az illetékes cégbíróságon.

Ha a társaság átalakulásról dönt, a kérelmet 2017. május 14-ig kell előterjeszteni.

Kérjük, hogy az érintett korlátolt felelősségű társaság minél előbb forduljanak jogi képviselőhöz (ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző), hozzák meg a szükséges döntést és nyújtsák be változás-bejegyzési kérelmüket, ne várjanak az utolsó pillanatig.

Azok ellen a korlátolt felelősségű társaságok ellen, amelyek nem teljesítik a törvényi előírást, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek.

 

Forrás: Országos Bírósági Hivatal

(A közlemény szövege letölthető itt. Utolsó letöltés dátuma: 2017.03.06.)

  Mint arról tavaly márciusban beszámoltunk, a Ptké. tavalyi módosítása következtében azon korlátolt felelősségű társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem érte el a 3 millió forintot, egyéves haladékot kaptak arra, hogy a társaság törzstőkéjének megemeléséről vagy a társaság átalakulásáról, illetve megszűnéséről döntsenek és ezen döntéssel egyidejűleg határozzanak a társaságnak az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. […]

Fontos munkajogi határidő közeleg! Bővebben

A munkavédelemről szóló 1993. évi. XCIII. törvénynek (Mvt.) a munkavédelmi képviselőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében jelentős változásokat hozó módosításában (2016. évi LXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról – Módtv.) rögzített törvénynek való megfelelési határidő (2017. január 8.) hamarosan lejár.

2016. július 8. napjától minden olyan munkáltató köteles megtartani a munkavédelmi képviselő-választást, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő [Mvt. 70/A. § (1) bek. a) pont]. Azon társaságoknál, ahol munkavállalók létszáma kevesebb, mint 20 fő, a szakszervezet, az üzemi megbízott vagy ‒ ezek hiányában ‒ a munkavállalók többsége kezdeményezheti a munkavédelmi képviselő megválasztását [Mvt. 70/A. § (1) bek. b) pont]. Mindkét esetben választás lebonyolítása, illetve a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége.

Amennyiben kérdése van, forduljon irodánk munkatársához, Dr. Molnár Miklóshoz bizalommal.

A munkavédelemről szóló 1993. évi. XCIII. törvénynek (Mvt.) a munkavédelmi képviselőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében jelentős változásokat hozó módosításában (2016. évi LXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról – Módtv.) rögzített törvénynek való megfelelési határidő (2017. január 8.) hamarosan lejár. 2016. július 8. napjától minden olyan munkáltató köteles megtartani a munkavédelmi képviselő-választást, ahol a […]

Közeleg a kft.-k és rt.-k változás-bejegyzési határideje Bővebben

Az Új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: “Ptk.“) hatályba lépése után a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok létesítő okiratát összhangba kell hozni a hatályos törvényi rendelkezésekkel.

A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: “Ptké.“) 12. §-a és 13. § (2) bekezdése viszont cégformákként meghatározza azt a végső időpontot és azt az esetkört, amikor a gazdasági társaságoknak az új Ptk. rendelkezéseire tekintettel kötelező a létesítő okirat módosítása.

A módosítás a korlátolt felelősségű társaságok és zártkörűen működő részvénytársaságok esetén akkor kötelező, ha a létesítő okirat (társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály) az új Ptk. kötelező rendelkezésébe ütközik, valamint, ha a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje a 3 millió forintot nem éri el.

Azokat a változásbejegyzési kérelmeket, amelyek kizárólag az új Ptk.-nak megfelelő létesítő okirat bejegyeztetésére irányulnak illeték és közzétételi díj befizetése nélkül, azaz ingyenesen lehet benyújtani a cégbíróságra – de  természetesen az eddigiek szerint jogi képviselő közreműködésével, elektronikus úton.

Nincs szükség azonban a szerződés (létesítő okirat) módosítására – ha ez más változások miatt nem lenne szükséges – csak azért, mert az általános utalást tartalmaz a Gt.-re, tehát a korábbi társasági törvényre, és ha  a már írtaknak megfelelően a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéje eléri a 3 millió forintot.

Azok a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok tehát, amelynek a társasági szerződése nem ütközik a jelenleg hatályos új Ptk. eltérést nem engedő, kötelező rendelkezésébe, és csak általános utalást tartalmaz a Gt.-re, nem kötelesek 2016. március 15-ig módosítani a létesítő okiratot, ha egyébként erre más okból nem lenne szükség.

A Ptké. 14. § (2) bekezdése szerint azok a nyilvánosan működő társaságok, amelyeknek a részvényei még nincsenek bevezetve a tőzsdére, kötelesek ezt 2016. március 15-ig megtenni: ha ez elmarad, akkor kötelesek egyesülésükről, átalakulásukról vagy a működési forma megváltoztatásáról határozni. A részvénytársaságok alaptőkéje az új Ptk. hatályba lépésével nem változott, így részükre emiatt nincs módosítási kötelezettség.

E két cégformára előírt kötelező módosítás végső törvényi határideje 2016. március 15., tehát a megszabott 30 napos bejelentési kötelezettség folytán legkésőbb 2016. április 14-ig kell a változás-bejegyzési kérelmet előterjeszteni.

Kft. esetén a törzstőke emelés vagyoni hozzájárulás teljesítésével vagy a törzstőkén felüli vagyon terhére történhet, mindkét esetben csak akkor, ha valamennyi tag már teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét. A törzstőke emelést a társaság tagjai legalább háromnegyedes szótöbbséggel határozhatják el, ha a létesítő okirat ennél nagyobb szavazati arányt nem kíván meg.

A vagyoni hozzájárulás teljesítésével történő tőkeemelésnél a társaság tagjainak elsőbbségi joguk van az abban történő részvételre, de a társaság dönthet úgy is, hogy a tőkeemeléshez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaságba újonnan belépő tag fogja teljesíteni.

A vagyoni hozzájárulás lehet készpénz, vagy nem pénzbeli hozzájárulás (apport).

Fő szabályként a készpénz felét a bejegyzési kérelem benyújtásáig, további részét a tőkeemelés bejegyzésétől számított egy éven belül kell szolgáltatni.

A Ptk. 3:162. §-a megengedi azonban, hogy a változás bejegyzési kérelem benyújtásig ennél kevesebb összeget teljesítsenek, vagy egy évnél hosszabb határidőt szabjanak a hátralékos összeg szolgáltatására. Ebben az esetben azonban osztalék mindaddig nem fizethető, amíg a visszatartott nyereség a már teljesített vagyoni hozzájárulással el nem éri a törzstőke mértékét. A tagoknak továbbá a még nem teljesített pénzbeli hozzájárulásuk erejéig helytállási kötelezettségük van a kft. tartozásaiért.

Nem pénzbeli hozzájárulásként a Ptk. 3:10. §-a és Ptk.3:99. §-a  értelmében dolog tulajdonjoga és vagyoni értékű jog adható át a cégnek, és az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is felhasználható erre a célra.

Amennyiben az apport eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a változás bejegyzési kérelem benyújtásáig kell szolgáltatni, egyéb esetben a létesítő okirat szerinti későbbi időpontban is teljesíthető, de ez az időszak nem lehet hosszabb 3 évnél.

Egyszemélyes társaság esetén a kérelem cégbírósági benyújtásáig az apportot szolgáltatni kell.

A tag által a kft.-nek nyújtott hitel – amennyiben annak fennállását a kft. elismeri – a fentiek folytán az apporttal történő tőkeemelés szabályai szerint használható fel a kft. törzstőkéje felemelésekor.

A törzstőkén belüli vagyonból akkor történhet tőkeemelés, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a kft. saját tőkéjét, és a cég rendelkezik törzstőke emelésre felhasználható törzstőkén felüli vagyonnal (Ptk. 3:201. §, 2000. évi C. tv. 40. §).

E feltételek fennállását 6 hónapnál nem régebbi fordulónappal készült éves beszámolóval vagy közbenső mérleggel kell igazolni.

Kérjük, hogy ha mód van rá,  a korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok kötelező módosítással kapcsolatos változás bejegyzési kérelmet a végső határidőt, tehát 2016. április 15-ét megelőzően nyújtsák be, ne várjanak az utolsó pillanatig.

Forrás: Országos Bírósági Hivatal sajtóközlemény, 2016. február 19. – 12:21

Az Új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: “Ptk.“) hatályba lépése után a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok létesítő okiratát összhangba kell hozni a hatályos törvényi rendelkezésekkel. A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: “Ptké.“) 12. §-a és 13. § (2) bekezdése viszont cégformákként meghatározza azt a végső időpontot és azt […]

Érvénytelen az árfolyamrés Bővebben

A Kásler Árpád és felperesek által az OTP Bank Nyrt.-vel szemben indított és az Európai Bíróságot is megjárt ügyében a Kúria elbírálta a II. r. alperes felülvizsgálati kérelmét.

A felperesek 2008. május 29-én ingatlan jelzálogjog fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott kölcsönszerződést kötöttek a II.r alperessel, amelyben a kölcsön összegét 14.000.000 Ft-ban határozták meg. A szerződés szerint a kölcsön összegének devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott deviza vételi árfolyamon történik, míg az egyes fizetendő részletek forint összegét a bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam határozza meg (különnemű árfolyamok).

A felperesek keresetükben – egyebek mellett – a különnemű árfolyamok alkalmazásának tisztességtelenségét állították, kérték annak megszüntetését. A II.r. alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a szerződés azon rendelkezései, amelyek a törlesztő részletek forint összegét deviza eladási árfolyamon rendelik meghatározni, érvénytelenek. A szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánította akként, hogy a szerződésben az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyamot tüntette fel.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fenti körben helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelmében a II.r. alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az első fokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a per tárgyát képező szerződési rendelkezések tisztességtelensége bíróság által vizsgálható lenne, figyelemmel a szerződéskötés idején hatályos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 209. § /4/ bekezdésében foglaltakra. Amennyiben ezen rendelkezések tisztességtelensége mégis vizsgálható, állítása szerint a vitatott szerződési rendelkezések nem tisztességtelenek.

A Kúria a felülvizsgálati kérelem keretei között kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Unió Bírósága által C-26/13. számon hozott ítéletben kifejtettek figyelembe vételével vizsgálta a jogerős ítéletet és arra a megállapításra jutott, hogy az kizárólag az érvénytelenség kiküszöbölésének módja tekintetében jogszabálysértő. A Kúria az alábbi három érdemi kérdésben foglalt állást:

1) A Kúria úgy ítélte meg, hogy a perbeli különnemű árfolyamok alkalmazását előíró szerződéses rendelkezések nem tartoznak a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződéses kikötések körébe, így e szerződési feltételek tisztességtelenségét a bíróság vizsgálhatja.

2) A támadott szerződési feltételeket, a perben eljárt bíróságokkal egyezően, a Kúria is tisztességtelennek találta, mivel a Kúria 6/2013. Polgári Jogegységi határozata 1.) pontjában már kifejtetteknek megfelelően deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra, amelyért a pénz átváltásakor szokásos díjazás nem jár. A különnemű árfolyam alkalmazásából a pénzügyi intézményeknek ellenszolgáltatással nem fedezett bevétele, a fogyasztóknak pedig költsége keletkezik, ami tisztességtelen.
A különnemű árfolyamok alkalmazása azért is tisztességtelen, mert az nem felel meg az Európai Unió Bírósága hivatkozott ítélete által is értelmezett világos és érthető szabályozás követelményének.

3) Az Európai Unió Bírósága ítéletében kifejtettekből következően ugyanakkor a perben eljárt bíróságok tévedtek, amikor a perbeli szerződési feltételek érvénytelenségét a szerződés módosításával szüntették meg. Az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése szerint ugyanis a szerződés módosítása helyett, a perbelihez hasonló tényállások esetén, a tagállami jog diszpozítív rendelkezése válik a szerződés részévé. A magyar jog vonatkozó diszpozítív rendelkezését a Ptk. 231. §-ának /2/ bekezdése tartalmazza, amely szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ilyennek pedig a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama tekintendő. A vételi és eladási árfolyam alkalmazását előíró szerződési rendelkezések érvénytelensége folytán, azok helyébe a fent hivatkozott diszpozítív rendelkezés lép.

Budapest, 2014. június 3.

(Forrás: A Kúria Sajtótitkársága)

 

A Kásler Árpád és felperesek által az OTP Bank Nyrt.-vel szemben indított és az Európai Bíróságot is megjárt ügyében a Kúria elbírálta a II. r. alperes felülvizsgálati kérelmét. A felperesek 2008. május 29-én ingatlan jelzálogjog fedezettel biztosított, devizában nyilvántartott kölcsönszerződést kötöttek a II.r alperessel, amelyben a kölcsön összegét 14.000.000 Ft-ban határozták meg. A szerződés szerint […]

Tehetünk-e az Uniós jog érvényesülése érdekében? Bővebben

A gazdasági élet területén számos európai uniós jogszabály biztosít közvetlenül vagy közvetve jogokat, illetve ír elő kötelezettségeket a tagállamok területén működő vállalkozások számára. Az uniós jogszabályok szervesen beépültek a nemzeti jogrendszerekbe; azok végrehajtásáért és helyes alkalmazásáért tehát elsődlegesen a tagállamok felelnek, köztük Magyarország is.

Amennyiben egy személy vagy vállalkozás úgy ítéli meg, hogy valamely tagállami intézkedés vagy gyakorlat ellentétben áll egy uniós rendelkezéssel vagy elvvel, vagy egy nemzeti hatóság nem biztosítja az uniós jogok teljes körű érvényesülését, írásos formában panasszal fordulhat az Európai Bizottsághoz.

A benyújtott panaszokat az Európai Bizottság illetékes szolgálatai minden esetben megvizsgálják. A panasznak az ügy körülményeiről minden esetben teljeskörű, részletes és pontos információkat, valamint tényszerű tájékoztatást kell tartalmaznia a tagállamnak felrótt jogsértésről, lehetőség szerint pontosan meghatározva, mely uniós rendelkezéseket sértett meg a tagállam.

A panasztevő személyazonosságát az érintett tagállam előtt a Bizottság – a panasztevő kifejezett hozzájárulása nélkül – nem hozza nyilvánosságra.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott panasz megalapozott és a tagállammal szemben jogsértési (kötelezettségszegési) eljárás megindítását teszi szükségessé, hivatalos írásbeli figyelmeztetést küld az érintett tagállamnak. A figyelmeztetésre érkező válaszban foglaltakra tekintettel – vagy a válasz elmaradása esetén – indokolással ellátott véleményt bocsáthat ki a tagállam részére, amelyben felszólítja az adott tagállamot, hogy meghatározott határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy az uniós jog szabályai betartásra kerüljenek.

Abban az esetben, ha az érintett tagállam ennek ellenére nem tesz eleget az indokolással ellátott véleményben foglalt feltételeknek, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. Az eljárás lezárásakor a Bíróság ítéletben határoz az uniós jog megsértéséről. Az ítélet kihirdetése után a tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az uniós jog – az ítéletben foglaltak szerint – a továbbiakban ne sérüljön. Ha a tagállam ennek ellenére sem tesz eleget az ítélet rendelkezéseinek, a Bizottság újra a Bíróság elé terjesztheti az ügyet, és kérheti kényszerítő bírság vagy átalányösszegű büntetés kiszabását a tagállammal szemben.

Ugyanakkor elsősorban a tagállami szintű, nemzeti közigazgatási hatóságok és bíróságok feladata annak biztosítása, hogy a tagállamok és különösen azok hatóságai eleget tegyenek az európai uniós jogszabályoknak. Ezért különösen fontos, hogy az uniós jogot sértő gyakorlat vagy intézkedéssel szemben a panasztevő a nemzeti közigazgatósági vagy igazságszolgáltatási szerveknél is eljárást indítson.

Egy jól előkészített panasz elsődleges fontosságú atekintetben, hogy a Bizottság a panaszt megalapozottnak találja és a tagállammal szemben eljárást indítson.

Felkeltettük az érdeklődését? További kérdése van? Hadd segítsünk. Írjon nekünk!

A gazdasági élet területén számos európai uniós jogszabály biztosít közvetlenül vagy közvetve jogokat, illetve ír elő kötelezettségeket a tagállamok területén működő vállalkozások számára. Az uniós jogszabályok szervesen beépültek a nemzeti jogrendszerekbe; azok végrehajtásáért és helyes alkalmazásáért tehát elsődlegesen a tagállamok felelnek, köztük Magyarország is. Amennyiben egy személy vagy vállalkozás úgy ítéli meg, hogy valamely tagállami […]

Változó társasági jogi szabályok Bővebben

A jogalkotó 2012. március 1-től kezdődő hatállyal ismételten módosította a társasági jogi jogszabályok előírásait. Az gazdasági társaságok döntéshozói számára röviden az alábbi jelentősebb módosításokat emelnénk ki:

  • – megszűnik az ügyvédi székhelyszolgáltatás jövőbeli lehetősége (újabb székhely-szolgáltatás nem vállalható, a korábbiakat fenn lehet tartani);
  • – de facto várhatóan megszűnik az egyszerűsített cégeljárás ugyanis a (i) növekvő eljárási illetékek, (ii) végeredményében jelentősen meghosszabbodott ügyintézési határidő, (iii) szigorú, kötelező és objektív alapon a jogi képviselővel szemben alkalmazandó bírságolási kockázat miatt véleményünk szerint nem áll fenn további ésszerű érv az egyszerűsített cégeljárás mellett;
  • – kötelezően 50.000-900.000,– Ft összegű bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki elmulasztotta a bejegyzési, illetve változásbejegyzési kérelem benyújtására irányadó alapvetően 30 napos határidőt (az igazolási kérelem lehetőségét egyelőre nem zárta ki a jogalkotó);
  • – külföldi társaságok tagi érintettsége esetén szükségszerűen benyújtandó a cégbíróságnak az adott társaság cégkivonata hiteles fordítással együtt (abban csak bízunk, hogy a cégbíróságok egységesen és a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem fognak ragaszkodni OFFI szakfordításhoz);
  • – külföldi személyek érintettsége esetén az első változásbejegyzéskor, legkésőbb 2013. február 1-ig szükségszerűen ki kell nevezni kézbesítési megbízottat (tag, vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbiztossági tag nem jelölhető ki);
  • – az üzletrész-átruházáskor 15 millió forintot meghaladó köztartozás esetén közbenső mérleget kell készíteni az átruházási határnapra vonatkozóan;
  • – a 2012. március 1-jét követően elhatározott átalakulás esetén, ha csökken az érinttet társaságok saját tőkéje, valamennyi hitelező biztosítékra tarthat igényt lejárt vagy le nem járt követeléseivel kapcsolatban (elhúzódhat az átalakulás);
  • – a 2012. március 1-jét követően elhatározott szétválás esetén változatlanul szétválási szerződésben nevesített jogutóddal szemben kell elsődlegesen érvényesíteni az adott követelést, ugyanakkor a többi jogutód egyetemleges helytállási kötelezettsége ezen tartozásért már közvetlenül a puszta fizetési késedelem bekövetkeztével egyidejűleg beáll (kvázi készfizető kezesi státusz az eddigi sortartásos jogutódi felelősség helyett);
  • – osztalékelőleg fizetése szempontjából a mérlegben, közbenső mérlegben foglalt értékeket 6 hónapig lehet elfogadni;
  • – amennyiben tőkekivonás (egyes tőkeelemek közötti átcsoportosítás) mellett történik a tőke leszállítása valamennyi – és nem csak a le nem járt követeléssel rendelkező hitelező – biztosítékra tarthat igényt;
  • – Zrt. esetén minden részvényest fel kell tüntetni a részvénykönyvben.

A jogalkotó 2012. március 1-től kezdődő hatállyal ismételten módosította a társasági jogi jogszabályok előírásait. Az gazdasági társaságok döntéshozói számára röviden az alábbi jelentősebb módosításokat emelnénk ki: – megszűnik az ügyvédi székhelyszolgáltatás jövőbeli lehetősége (újabb székhely-szolgáltatás nem vállalható, a korábbiakat fenn lehet tartani); – de facto várhatóan megszűnik az egyszerűsített cégeljárás ugyanis a (i) növekvő eljárási […]

Megújult a honlapunk! Bővebben

Igazodva az iroda életében bekövetezett személyi változásokhoz immár új fényképekkel és adatokkal várjuk látogatóinkat. Ígérjük, hogy az olvasóink számára fontos újdonságokat, publikációkat és a kulturális ajánlót igyekszünk még naprakészebben vezetni. Ha honlappal kapcsolatban észrevétele van, kérjük ossza meg velünk!

Igazodva az iroda életében bekövetezett személyi változásokhoz immár új fényképekkel és adatokkal várjuk látogatóinkat. Ígérjük, hogy az olvasóink számára fontos újdonságokat, publikációkat és a kulturális ajánlót igyekszünk még naprakészebben vezetni. Ha honlappal kapcsolatban észrevétele van, kérjük ossza meg velünk!

Szécsényi/Vágvölgyi – új publikáció Bővebben

Megjelent az Eastlex c. folyóirat 2012/1-es száma, benne Szécsényi László és Vágvölgyi Balázs közös cikke a végtörlesztésről. A cikk letölthető innen.

Megjelent az Eastlex c. folyóirat 2012/1-es száma, benne Szécsényi László és Vágvölgyi Balázs közös cikke a végtörlesztésről. A cikk letölthető innen.

Kötelező energetikai tanúsítvány Bővebben

2012. január 1-jétől épületek építtetőinek, tulajdonosainak, illetve bérbeadóinak egyes épületek hosszú távú bérbeadása vagy ellenérték fejében történő tulajdonátruházása esetén az érintett épületre vonatkozó energetikai tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

Az elkészült energetikai tanúsítvány tíz évig érvényes (azonban bizonyos esetekben új tanúsítvány kiállítására válik szükségessé) és azt kizárólag egy a tanúsítás végzésére jogosult mérnők vagy szervezet állíthatja ki.

Az energetikai tanúsítvány kötelező előírása egy vonatkozó EU-irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a tanúsítás új épület építése, illetve meglévő épület ellenérték fejében történő tulajdonátruházása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása, valamint 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű állami tulajdonú közhasználatú épület esetén kötelező.

Amennyiben ugyanabban az ingatlanban már résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez további tulajdonrészt, vagy a tulajdonátruházás a használatba vételi engedély megszerzését megelőzően történik, nincs szükség energetikai tanúsítvány készítésére.

A rendelet hatálya az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületekre nem terjed ki.

Jelenleg nem teljesen egyértelmű, hogy az új jogszabályi követelmény ellenőrzése és végrehajtása a hatóságok részéről milyen módon fog történni. A Belügyminisztérium sajtóban megjelent álláspontja alapján az energetikai tanúsítvány követelményének megsértése esetén az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. § (1) a) pontjában foglalt általános adatszolgáltatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei alkalmazhatóak és a tanúsítvány hiánya miatt jelenleg legfeljebb 50 000 forintig terjedő pénzbírsággal szabható ki. Ugyanakkor az  épületek energiahatékonyságáról szóló EU-irányelv rögzíti, hogy a tanúsítvány kötelezettség megsértése esetére előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A magyar jogalkotónak legkésőbb 2013. január 9-ig van lehetősége a jelenleginél visszatartóbb erejű és hatékonyabb szankciók bevezetésére, ezért a későbbiekben – az elrettentő hatás elérése érdekében – a pénzbírság összegének esetleges emelkedésére lehet számítani.

2012. január 1-jétől épületek építtetőinek, tulajdonosainak, illetve bérbeadóinak egyes épületek hosszú távú bérbeadása vagy ellenérték fejében történő tulajdonátruházása esetén az érintett épületre vonatkozó energetikai tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Az elkészült energetikai tanúsítvány tíz évig érvényes (azonban bizonyos esetekben új tanúsítvány kiállítására válik szükségessé) és azt kizárólag egy a tanúsítás végzésére jogosult mérnők vagy szervezet állíthatja ki. […]

Plázastop Bővebben

2011. november 21-én az Országgyűlés elfogadta a az ún. “Plázastop“-törvényt, mely – a vonatkozó építési jogszabályok módosításával – lényegében 2015-ig megtiltja 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését. A törvény indokolása értelmében “a benyújtott szabályozás azért fontos, mert Magyarországon a kereskedelem koncentrációja rövid idő alatt jelentősen nőtt, mára a kiskereskedelmi forgalom 69 %-át uralják a nagy és közepes vállalkozások, amelyek alig 1 %-át képviselik az összes kereskedelmi vállalkozásnak. A mintegy 99 % magán, mikro- és kisvállalkozás így a forgalomból mindössze 31 %-kal részesedik. E tendencia mára már nehezen visszafordítható, de mérsékelhető lenne a tervezett intézkedéssel.

Elsősorban az ingatlanpiaci résztvevők tevékenységét támogató ügyvédi irodaként kritikusan tekintünk az új szabályozásra és azt diszkriminatívnak tartjuk. Nemcsak a 300 m2 alatti területen kereskedelmi tevékenységet folytatók pozitív diszkriminációja miatt, hanem a már megvalósult és a még tervezett fejlesztések közötti különbségtétel miatt. A törvény olyan módon avatkozik be a piaci folyamatokba, ami sérti a gazdasági alkotmányosságot és a piaci verseny szabadságát. Ráadásul nem a kereskedelmi tevékenység folyatását (működési engedélyek kiadását) tiltja, hanem kereskedelmi építmény létesítését. Vitatható az is, hogy a kereskedelemért felelős miniszter központosított felmentésadási joga mennyiben szolgálja a fenntartható fejlődést.

A fedezetkezelés szabályainak a magánszektorban történő változatlan fenntartásától, az egyre mélyülő pénzügyi válság következményeitől, a külföldi befektetők inaktivitásától sújtott kereskedelmi ingatlanszektor újabb csapást kénytelen elkönyvelni.

2011. november 21-én az Országgyűlés elfogadta a az ún. “Plázastop“-törvényt, mely – a vonatkozó építési jogszabályok módosításával – lényegében 2015-ig megtiltja 300 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény létesítését. A törvény indokolása értelmében “a benyújtott szabályozás azért fontos, mert Magyarországon a kereskedelem koncentrációja rövid idő alatt jelentősen nőtt, mára a kiskereskedelmi forgalom 69 %-át uralják a […]